A szőlő virágzási időszakának kulcsfontosságú kezelési technikái: közvetlenül befolyásolják a hozamot és a minőséget

A virágzás kezdetétől a fiatal gyümölcsök megduzzadásához tartó időszak a szőlő növekedési ciklusának kritikus fontosságú szakasza. A gazdálkodás eredményessége ebben a szakaszban közvetlenül meghatározza az adott évben termelt szőlő hozamát és minőségét. Az alábbiakban vázoljuk az erre az időszakra vonatkozó elsődleges gazdálkodási prioritásokat:

A szőlőtermesztési cikluson belül a virágzás kezdetétől annak befejezéséig tartó időtartam egy normál évben általában körülbelül 4-14 napig tart, az esetek többsége a 7-12 napos tartományba esik.

A szőlő virágzását és a terméskötést befolyásoló elsődleges tényezők közé tartozik a hőmérséklet, a páratartalom, a szárazság és a szél. A virágzási szakasz magas hőmérsékleti követelményeket támaszt; A szőlő bőségesen virágzik, ha a levegő hőmérséklete meghaladja a 25 °C-ot, az optimális hőmérséklet 27,5 °C. Ezzel szemben, ha a levegő hőmérséklete 15 °C alá csökken, a szőlő nem tud normálisan virágozni, és a trágyázási folyamatok gátolódnak.

Az ideális relatív páratartalom a virágzási időszakban 56%; a túlzott csapadékkal vagy szárazsággal járó körülmények negatívan befolyásolják mind a virágzást, mind a beporzást. A magas talajnedvesség-szint hajlamos korábbi virágzást kiváltani, míg az alacsony talajnedvesség-szint késlelteti a virágzást. A virágzást befolyásoló másik jelentős tényező a szél; az erős szél káros a folyamatra, és súlyosbíthatja a virághullást.

A szőlővirágzás időszakában a virágzás csúcsideje naponta reggel 6 és délelőtt 11 óra között van, a legintenzívebb tevékenység reggel 7 és reggel 9 óra között zajlik. A virágzás után 3-5 nappal bekövetkező időszak a fiziológiás gyümölcshullás első fázisa. A szőlő virágzási szakaszában jelentős mennyiségű tápanyag kerül felhasználásra a virágzás, a virágrügyek differenciálódása, valamint a hajtások és levelek növekedése érdekében. Következésképpen ebben az időszakban intenzív verseny folyik a tápanyagokért a vegetatív növekedés (hajtások és levelek) és a szaporodási növekedés (virágok és gyümölcsök) között. Ha aránytalanul sok tápanyagot fordítanak az új hajtások növekedésére, így a szaporodási növekedés tápanyagigénye nem teljesül, az jelentős rügyhulláshoz vezethet a virágzás előtt. Ez a lehullás folytatódhat virághullásként a virágzás után, ami csökkenti a teljes gyümölcskötési arányt. Ezen túlmenően, ha a virágzás időszakában túlzott a talaj nedvességtartalma – ami a gyökérszellőztetést eredményezi – a tápanyagok felszívódása romlik, ami virághulláshoz is vezethet. Tekintettel a szőlő virágzásának sajátos körülményeire és élettani jellemzőire, a termelésirányításnak ebben az időszakban a következő kulcsfontosságú szempontokat kell előnyben részesítenie:


1. Kiegészítő trágyázás:
A virágzási szakaszban a vegetatív és a szaporodási növekedés közötti tápanyag-verseny mérséklésére – és ezáltal a virágzás és a terméskötés tápanyagigényének kielégítésére – a virágzás előtt és után is póttrágyázást kell alkalmazni. Ezenkívül virágzás előtt 0,2–0,3%-os bórsav- vagy bóraxoldatot kell permetezni, hogy elősegítse a pollencső megnyúlását és fokozza a gyümölcskötési sebességet. Ezzel párhuzamosan gondos figyelmet kell fordítani a szőlőgazdálkodásra, hogy javítsák a szellőzést és a fény behatolását a szőlőben. A szőlővirágzás időszakában a tápanyag-felhasználás megőrzése érdekében elengedhetetlen az olyan feladatok időben történő elvégzése, mint a szőlőfűzés, az oldalhajtások eltávolítása, a hajtások kibillentése, a fürtcsúcsok becsípése, a másodlagos fürtök eltávolítása.

2. Erősítse meg a hőmérséklet- és páratartalom-szabályozást
Az üvegházban termesztett szőlőnél szigorúan ügyelni kell a belső hőmérséklet és páratartalom szabályozására. Ez elengedhetetlen a pollencsírázási arány javításához, valamint a beporzás és a megtermékenyítés zökkenőmentes előrehaladásának biztosításához. Az üvegház hőmérsékletének szabályozására vonatkozó irányelvek a következők: a nappali hőmérsékletet körülbelül 28 °C-on, míg az éjszakai hőmérsékletet 16 °C és 18 °C között kell tartani. A páratartalom szabályozásával kapcsolatban: a virágzás kezdetét követően az öntözést fel kell függeszteni; az üvegházban a levegő páratartalmát 50% körül kell tartani, és gyakori szellőztetésre van szükség. A szabadföldön termesztett szőlő esetében a hőmérséklet pontos szabályozása nehezen érhető el; a talaj nedvességtartalma azonban kezelhető – olyan intézkedésekkel, mint a talaj fellazítása és a páratartalom csökkentése –, hogy a virágzásnak és a terméskötésnek megfelelő környezet alakuljon ki.

3. A virágfürtök ritkítását és ápolását helyezze előtérbe
Ez kulcsfontosságú intézkedés a hozam ésszerű szabályozásához, valamint a gyümölcsfürtök egységességének és rendezettségének biztosításához; ezért nagy körültekintéssel kell végrehajtani.

4. Végezzen mesterséges kiegészítő beporzást a nőstény-funkcionális fajták számára
A legtöbb szőlőfajta hermafroditikus virágokkal rendelkezik, és természetes módon megtermékenyülhet. A női funkciójú fajták azonban – porzójuk degenerációja miatt – kiegészítő beporzást igényelnek a magas hozam eléréséhez. Ebből következően jelentős hangsúlyt kell fektetni a mesterséges kiegészítő beporzás gyakorlatára.

5. Alkalmazza a növénynövekedés-szabályozókat a megfelelő időben a mag nélküli kezelést igénylő fajtákhoz
Például a „Jufeng” származású fajták esetében a GA3-mal végzett első kezelést a virágzás csúcsstádiumában kell elvégezni, majd 10–15 nappal később a gyümölcsfürtök második kezelését.

6. Kártevők és betegségek elleni védekezés
Két-négy nappal a virágzás kezdete előtt elengedhetetlen a megelőző gombaölő és rovarölő szerek alkalmazása. Elsőbbséget kell adni a következő kártevők és betegségek elleni védekezésnek: Botrytis cinerea (szürkepenész), antracnózis, peronoszpóra, fürtkóró, szarvasmolyok és szkarabeuszbogarak.