A zöldségekben használt virág- és gyümölcstartósító szerek típusai és hatásmechanizmusai

(I) Növénynövekedés-szabályozók

1. Auxinok

(2,4-D), 4-CPA. Ezek a szerek úgy működnek, hogy utánozzák az endogén növényi auxinokat, ezáltal elősegítik a sejtek megnyúlását és osztódását, fokozzák a petefészekben a metabolikus aktivitást, és indukálják a partenokarpiát (mag nélküli gyümölcsképződés). A 2,4-D nagy biológiai aktivitást mutat, és gyakran használják szolánzöldségekhez, például paradicsomhoz és padlizsánhoz; kijuttatási koncentrációját azonban szigorúan ellenőrizni kell (paradicsomnál jellemzően 10-20 mg/L), mivel a túlzott koncentráció könnyen a gyümölcs fejlődési rendellenességéhez vezethet. A 4-CPA magasabb biztonsági profilt kínál, és sokféle zöldségen használható, beleértve a paradicsomot, az uborkát és a paprikát, jellemzően 25-50 mg/l koncentrációban.

2. Gibberellinek

A gibberellinsav (GA3) elősegíti a sejtek megnyúlását és megszakítja a nyugalmi állapotot, ezáltal jelentősen megnöveli a terméskötési sebességet. Szőlőtermesztésben a GA3 (50 mg/L) virágzási szakaszban történő alkalmazása elősegítheti a bogyók megnagyobbodását és csökkentheti a szár ellignifikációját (a termésszár keményedését). Eper esetében a GA3 (5–10 mg/L) virágzási szakaszban történő permetezése felgyorsítja a kocsány megnyúlását és javítja a beporzás hatékonyságát.

3. Citokininek

Ilyen például a 6-benzilaminopurin (6-BA) és a forklórfenuron (KT-30). Ezek a szerek elősegítik a sejtosztódást, késleltetik az öregedést, és növelik a sejtek teljes számát a gyümölcsben. A forklórfenuront széles körben alkalmazzák görögdinnyére és sárgadinnyére, ahol jelentősen elősegíti a gyümölcs megnagyobbodását; azonban a helytelen alkalmazás könnyen üreges központokat vagy fejlődési rendellenességeket eredményezhet a gyümölcsön belül.


(II) Táplálkozási elemek

1. Bórműtrágyák

A bór döntő szerepet játszik a növényi sejtfalon belüli pektin anyagok szintézisében, és elősegíti a pollen csírázását és a pollencső megnyúlását. A bórhiány a virágszervek rossz fejlődéséhez és a zöldségekben a pollen életképességének csökkenéséhez vezet, ami ezt követően virág- és gyümölcshullást okoz. Ha a virágzási szakaszban 0,1–0,2%-os bórax- vagy bórsav-oldatot permetez, jelentősen megnövelheti a zöldségek, például a paradicsom, az uborka és a hüvelyesek terméskötési sebességét.

2. Kalcium-műtrágyák

A kalcium stabilizálja a sejtmembrán szerkezetét, és fokozza a gyümölcsök szilárdságát és stresszállóságát. Az élettani rendellenességek – mint például a paradicsom és a paprika virágvégi rothadása – szorosan összefüggenek a kalciumhiánnyal. A 0,3–0,5 %-os kalcium-klorid vagy kalcium-cukor-alkohol oldat levélkezelése a terméskor hatékonyan megelőzheti az ilyen betegségeket és meghosszabbíthatja a gyümölcs eltarthatóságát.

3. Foszfor- és káliumműtrágyák

A foszfor részt vesz a növényi energia-anyagcserében és elősegíti a virágrügyek differenciálódását; A kálium fokozza a növény stresszállóságát, és javítja a fotoszintetikus termékek gyümölcshöz való szállításának hatékonyságát. A 0,2–0,3%-os monokálium-foszfát-oldat lombos kijuttatása jelentősen megnövelheti a zöldségek virágzását és terméskötési képességét.


(III) Biostimulánsok

1. Hínár kivonatok

A poliszacharidokban, fenolos vegyületekben és növényi növekedést szabályozó anyagokban gazdag kivonatok fokozzák a növények stresszel szembeni ellenállását, elősegítik a virágrügyek differenciálódását és a termésfejlődést. Tanulmányok kimutatták, hogy alginsavat tartalmazó lombtrágya alkalmazása az uborka virágzási szakaszában 15–20%-kal növelheti a terméskötést.

2. Huminsavak

Ezek a vegyületek javítják a talaj szerkezetét, elősegítik a gyökérfejlődést és fokozzák a növény tápanyagfelvételi képességét. Ezenkívül a huminsavak szabályozzák az endogén növényi hormonok egyensúlyát, ezáltal javítva a virágok és gyümölcsök megtartását a zöldségekben.